8.rész: Kell!

• JiYong te mit keresel itt? – kérdeztem a hívatlan vendéget miközben belépetem Zelo-val a nyomomba az ajtón.
• Hát ő ki Jessica? - kérdezte drága mostohám.
• Zelo!!! - ordította mostoha tesóm és a nyakába ugrott. - Végre eljöttél hozzám. - mondta, mint egy taknyos hat éves kislány. Én szégyelltem magam helyette.
• Kérlek, bocsáss meg, de nem hozzád jöttem hanem Jessica-hoz de majd legközelebb. Talán. Vagy nem. Jessica én elmegyek legyetek kettesbe. 
• Ez az öccsi húzzál innen.
• Nem megyek, el inkább jól seggbe rúglak.
• Zelo befelé a szobába. Te meg GD beszédem van veled. Mi a fenét keresel itt?
• Téged baby. - magához húzott, de nem akartam, hogy hozzám érjen.
• Hagyjál már.
• Na, most mi van?
• Figyelj, én nem akarok tőled semmit. Legyünk csak barátok így lesz jó neked is meg nekem is.
• Miért?
• Mert nem szeretlek, és nem tudom elképzelni, hogy mi valaha majd egy párt alkotnánk, mert egy beképzelt öntelt alak vagy. Nem szeretem az ilyen embereket, mint amilyen te vagy. Rosszabb, vagy mint egy pióca. Meg amúgy is azt hiszem, szerelmes vagyok, de nem beléd.
• Abba a Zelo gyerekbe mi?
• Igen. – kimondtam azt, amit a szívem érzet. Nem hallgattam az eszemre pedig kellett volna.
• Nem fogsz, vele boldog lenni ezt garantálom. Meg fogod unni utána pedig majd, jössz hozzám vissza, de akkor én már nem leszek Baby hallod?
• Na, most menjél elfelé innen. Tudod, kinek kellenél. Nekem biztos, hogy nem. Haladjál kifelé és ajánlom, hogy ne keressél, ne járj utánam, mert rosszul fogsz járni. Tünés! - ki tessékeltem az ajtón és indultam a szobám felé. Az ágyon ült Zelo és az egyik füzetemet olvasgatta. Megálltam az ajtóban s csak figyeltem. Így olyan édes volt nem akartam zavarni. Olyan volt, mint egy gondtalan kisfiú.
• Szia Jessi.
• Szia.
• Ugye nem baj? - emelte fel a füzetemet.
• Nem.
• Olyan jók. Nagyon tetszenek. Csak egy valami nem tetszik.
• Mi? - letette a füzetemet és ledobta magát az ágyra. Sóhajtott egyet majd a plafont kezdte el szikfírozni.   Nem tudtam mit tegyek ezért csak álltam előtte és néztem. - Mi nem tetszik? - kérdeztem újból majd lefeküdtem mellé az ágyra. Felém fordult és komor lett az arc kifejezése.
• JiYong és Naoya.
• Hagyjál már velük békén. Ha ettől nyugodt vagy beszéltem GD-vel, hogy hagyjon békén és legyünk csak barátok meg amúgy is minek mondom én ezt el neked? Semmi közöd hozzá. - fel akartam ülni, de ő visszarántott maga mellé. Átölelt és most már nem akartam, hogy elengedjen. Azt akartam, hogy itt maradjon velem örökre. Mikor elengedett lesütöttem szemem ő pedig felemelte fejem és megcsókolt. Olyan gyengéden csókolt meg, hogy szája alig ért az enyémhez ettől persze még jobban akartam. A nyelve útnak indult és az enyémet kereste. Megtalálta. Gyengéden játszadozott vele majd még közelebb húzott magához. Lábát rá tette a lábamra és magához szorított. Nem akart elengedni. Végre gondtalanak éreztem magam ebben a gonddal teli világban. Karjaiban találom meg azt, amit sehol máshol. Lassan szétvált ajkaink.
• Akarlak Jessica. Nem akarlak elengedni. Nem akarom, hogy GD vagy Naoya bántson. Nem akarom, hogy mással legyél, azt akarom, hogy velem legyél. Téged látlak álmaimban és… - gyengéden megcsókoltam. - Ne játssz a tűzzel. - ki ült az arcára egy huncut mosoly, de abban a pillanatban megcsörrent a telefon. - Mondjad! Jó megyek. Ott vagyok azonnal, de tudod, hogy ezért még számolunk. Ott vagyok. Szevasz… Bocsi el kell mennem majd, bepótoljuk, ígérem. – nyomott egy puszit a számra.
• Jól van, rendben menjél.
• Majd még hívlak. - adott egy puszit a homlokomra. - Szia
• See you later! – ki lépett szobám ajtaján. Ez meg mi volt? Akkor mi most együtt lennénk vagy mi a szösz? Nem is tudja a számom. Utána rohantam és még az utolsó percben sikerült elérnem.
• Zelo állj meg! Nem is tudod a számom. 
• De hogy nem már azóta mióta megláttalak. Majd beszélünk, szia. - és beszállt a taxiba. Felmentem a szobámba. Elő kerestem a telefonom és két üzenet volt rajta. Egyik szám se volt ismerős. Egyik üzenet ez volt:

 

 

" Ne haragudj Baby. Legyünk csak barátok. Nem akartalak megbántani téged. Holnap talizhatnák megbeszélni a dolgokat. Sok baráti ölelés JiYong"

 

 

Na persze gondoltam magamban. A másik pedig ez volt:

 

" Amúgy nem tudtam elmondani, hogy szeretlek."

 

Zelo szeret. Érzem, hogy ő az, az ember, aki tényleg szeret engem. Én is viszont szeretem és most már biztos vagyok benne. Nem akarok még egy magányos percet eltölteni nélküle. Önző akarok lenni. Azt akarom, hogy velem legyen csak is velem. Függője akarok lenni. Azt akarom, hogy sodorjon el az érzelmei. Legyek vágyainak rabja. Nem érdekel, az agyam a szívemre hallgatok mostantól és az azt súgja legyek Zeloval örökre.