9.rész: Együtt

Fáradt vagyok. Ki merültem ettől a sok izgalomtól. Naoya megtalált. De megígérte, hogy nem fog zaklatni akkor meg? Zelo. Zelo szeret engem, s csak ez tud a fejembe járni. Mikor fog felhívni? Lassan telnek az órák a percek. Minden perc számomra egy öröké valóság. Őt akarom, most már tudom. Csak ő kell nekem senki más. Én is így érzek iránta, ahogy ő irántam. Nem akarom, hogy másé legyen, azt akarom, hogy csak az enyém legyen. Önzően hangzik, de így érzek. Csak magamnak akarom. Nem akarok rajta osztozkodni senkivel. Magamnak akarom a tökéletességével együtt. Magamon akarom érezni érintését. Azt akarom, hogy csak velem foglalkozzon.


• Bejöhetek? – kopogott az ajtón miután kinyitotta.
• Gyere Szongjon.
• Zelo?
• El kellett mennie. Munka miatt. 
• És mikor fogtok találkozni megint? 
• Nem tudom…
• Értem. És ti most együtt vagytok?
• Nem tudom… De szerintem igen
• Hogy, hogy ? 
• Jelét adta, hogy együtt vagyunk. – mosolyogtam túl világi boldogsággal.
• Csak nem? Jessica vele is? Figyelj, nem tudom Európában ez, hogy ment, de itt is kurvának hívják az ilyen lányokat.
• Nem. Te meg miről beszélsz? Most komolyan le kurváztál engem? Én nem feküdtem le Zeloval. Te beteg vagy.
• De JiYonggal lefeküdtél.
• Nem feküdtem le vele hülye.
• Tudom, de jobb volt mindenkinek ezt mondani. Zeloról megszállj le, mert ő az enyém.
• Te nem vagy normális esküszöm.
• Majd meglátjuk. Nem fogod sokáig bírni.
• Takarodjál kifelé a szobámból most azonnal. Bolond vagy.
• Majd meglátjuk. - kiment a szobámból, de nem akartam vele különösen foglalkozni. Azt csinál, amit akar, nem érdekel Zelo akkor is csak engem szeret, és nem hiszem, hogy majd pont Szongjon fog engem tönkre tenni. Leültem az íróasztalomhoz és elkezdtem dalokat írni. Úgy gondoltam írok egy dalt Zelonak. Olyan dalt akartam neki írni, ami nem érzelgős, de benne van minden, amit érzek iránta. Ő az, az ember, akinek végre kész lennék magam oda adni. Kínzó gyötrelmet éreztem iránta akárhányszor a telefonomra néztem. Mit csinálhat? Ez hülye kérdés tuti, hogy próbálnak. Már este volt mikor mindennel végeztem és úgy döntöttem, hogy itt az idő lefeküdni. 11-kor arra keltem, hogy valaki cirógatja a fejemet. Ott feküdt mellettem s rám mosolygott.
• Szia. - mondta halkan.
• Szia. Hogy kerülsz ide? - megcsókolt.
• Hiányoztál és úgy voltam vele, hogy egy telefonnal nem fogom beérni.
• A szüleim beengedtek?
• Kénytelenek voltak.
• Mit tettél? - átölelt.
• Semmit. - megcsókolt.
• Mit nevetsz?
• Téged.
• Engem? Mi van rajtam olyan nevetséges?
• Olyan sexy vagy így, hogy alig van rajtad valami. Kellesz nekem. Nem tudom mit csináltál velem te kis boszorkány. Állandóan te jársz az eszembe. - félbe szakítottam.
• Fogd be te idióta. - kikerekedtek a szemei a szavaim hatására. - Fogd be te idióta és csókolj már meg. - ráültem és úgy csókoltam meg, de gyorsan meg kellett tapasztalnom, hogy ő szeret irányítani. Levett magáról az ágyra fektetet majd kezeimet fejem felé tette és lefogta úgy csókolt meg egyre erősebben, egyre vadabban. Elvesztem szenvedélyében s tudtam neki kész vagyok oda adni magam. Azt akartam, hogy minden féleképen enyém legyen. Kezeimet ki vettem szorításából és levettem róla felsőjét. Lentebb merészkedett a kezem. Ki akartam csatolni az övét mikor megfogta a kezem.
• Ne most! Ne itt! Hidd, el ugyan úgy akarom, mint te, de a szüleid. Majd. Most ne kérlek. Ne haragudj.
• Jó rendben! - mondtam durcásan.
• Na, most megint mi van?
• Semmi.

• Gyere már ide te kis majom. - s megcsókolt. Szeret engem és én is őt. Vele akarok lenni éjjel nappal. Azt akarom, hogy csak az enyém legyen ez az ártatlan kis hajas baba. Olyan hihetetlen volt ez az egész, hogy megint csak úgy a semmiből feltűnt és itt van mellettem. Nem akartam bele gondolni, hogy hogy sikerül ezt neki mindig összehozni. Az a fő, hogy itt van velem és ilyenkor minden rossz elkerül. Nem gondolok azokra a régi rossz csúnya emlékekre. Nem kergetnek őrületbe a démonjaim és nem akarok a világ ellen lázadozni. Ilyenkor mindig olyan ártatlan lány akarok lenni, mint amilyen ártatlan fiú ő. Csak vele akarok lenni a hibáimat elfedve, rossz szokásaimat eldobva. Pilláimra nehéz álom telepedet és két ölelő meleg karjaiban lassan elaludtam.